Hogy egy kicsit én voltam ő,
az volt a kísérteties.
Aki egyedül a semmiben lógva
is értelmet keres –

az voltam én, aki csak nézi,
hogy elmúlik minden
és mindenki hogy’ menekül…
csak én maradok. Értetlen nézem
a világot, mint aki még
nem is látott ilyet,
és érteni vélem, amit nem is lehet,
de sehogy sem értem,
amit pedig még én is megérthetek.